Somogyi polgárőrök az iszapkatasztrófánál

Tisztelt Polgárőrök!

 

Az iszapkatasztrófa helyszínéről a mai nap 19 órakor levonultak az utolsó somogyi polgárőrök, mivel már nincs szükség  továbbiakban polgárőreink segítségére.

Somogyból közel ezer óra szolgálatot teljesítettek polgárőreink az érintett településen, mely kimagasló a megyék között.

Az őrzési és biztosítási szolgálatok ellátását Devecser településen Gazdag Ferenc SMPSz alelnök szervezte Somogy megyében.

Köszönöm minden egyes polgárőrnek az áldozatkész segítségét, amivel a nehéz órákban hozzájárultak az ott élők helyzetének javításában.

 

 Peszt Péter elnök

 

Az iszapkatasztrófa helyszínére október 16.-án indult az első somogyi csoport, akik helyszínzárásban, raktárakban adományok pakolásában és őrzési munkálatokban vesznek részt.

A csoport tagjai 12 órás szolgálatot teljesítettek nappal Balatonkeresztúr-Balatonmáriafürdő, Balatonlelle, Bábonymegyer, Kaposfő, Kaposvár KPE, Mesztegnyő, Siófok, Som, Somogyzsitfa és Tab polgárőrei.

A mesztegnyői, balatonlellei és somi csoport adományt is magával vitt a rászorulóknak. Az adományok között szerepelt élelmiszer, műszaki cikk, ágynemű és ruházat.

Ezen a héten Balatonlelle, Balatonszabadi, Kaposvár KPE, Nyim és Siófok polgárőrei segítenek Devecserben.

 

A somogyi csoportok időpontjait Gazdag Ferenc alelnök koordinálja, és a helyszínen való szolgálat ellátására az egyesületek jelentkezéseit a 30 621 8413-as telefonszámon várja.

 

A visszatérő csoport tapasztalatairól interjút készítűnk a honlapunk számára.

 

Néhány kép a katasztrófa helyszínéről.

 

A képeket a Veszprém megyei polgárőrök készítették.

 

A személyes látottakról és véleményről a "BÖVEBBEN" kattíntva olvashatnak.

Ugyan itt olvashatnak a beérkezett támogatásokról.


Tisztelt Polgárőrök, Tisztelt Olvasók!

 

Engedjétek meg, hogy személyes tapasztalaimat és véleményemet  Veletek, Önökkel megosszam már csak azért is, hogy valamilyen kép (ami bennem kialakult) érezhetővé váljon számotokra is.

 

Felvérteztük magunk digitális fényképezőkkel, jegyzetfüzetekkel és egyéb, az ilyenkor megszokott egyeztetéshez szükséges dolgokkal. Nagy reményekkel és elszántsággal indultunk el október 13.-án 10 órakor Siófokról.

 

A helyszíni beszámolómat kezdeném ott, hogy a hírekből és az internetről több információt és képet láttam, ami számomra megdöbbentő volt. Mi ezzel szemben a valóság?, mindez eltörpül ahhoz képest amit a helyszínen látni lehet, mivel  a képernyő nem képes a valóságot élethűen visszaadni. Más képen látni azt, hogy az iszap az emberek feje fölötti magasságban hömpölyöghetett és más oda állni mellé, saját szemmel a valóságban, gondolkodóba esve értékelni. Ugyanezt mondhatom el arról a képről, ami a lakás belsejét próbálja ábrázolni, igen, jól olvastátok, "próbálja".

 

Maszkkal az arcunkon elindultunk az Iskola étkezője felé, ahol a katsztrófa elhárításban résztvevők és a segítők kaptak meleg ebédet. Még szégyeltem is magam, hogy miért kell nekünk oda menni, hiszen nem tettünk még semmit és nem szeretnék egy falatot sem elenni a másik elől, vagy feltartani az étkezésében. Kisérőim megnyugtattak, "Csak bátran, tapasztaljátok meg a segítők és az adományozók jószándékát, jóakaratát.". Kedvesen, csendesen és türelmesen állt mindenki a sorban, volt olyan akin már lehetett látni a fáradságot, de kitartóan várt sorára, hogy új erőt gyüjtve indulhasson vissza a vállalt feladat ellátására.

 

Az ebéd után végig haladtunk a településen és azt láttuk, amint számolhatatlan teherautó, számolhatatlan munkagép felveszi a harcot az iszaprengeteggel. Megjelent az úttisztító munkagép, de mögötte ugyanúgy nézett ki az út, mint előtte. Dávid harca Góliáttal! Felkerestük az adományok helyszínéül szolgáló raktárak egyikét, ahova személygépjárművel, kibusszal és teherautóval hozták az adományokat. Az egyikből le-, a másikra felpakolták és vitték tovább a rászorulóknak, mindezt szigorú nyilvántartással és jegyzőkönyvekkel. Majd a Polgármesteri hivatalba voltunk hivatalosak, ahol a Katasztrófaelhárítás bázisa volt található. Itt találkoztunk a Nemzetközi Szakértő csoporttal. Ők is csendesen, leszegett fejjel indultak vissza Kolontárra, hiszen ehhez foghatót még a tudósokból, elismert szakemberekből állók sem láttak. A Hivatalban egy Hölgy mosta fel a folyósót, amikor át kellett volna haladnunk megtorpantam. Azt mondja nekem "Menjen nyugodtan, úgy is fel kell mossam még párszor" azt válaszoltam neki: Akkor vagyok nyugodt, ha a másik munkáját nem rontom el és megbecsülhetem. Azt válaszolta "Menjen csak, hiszen nemnagyon látszik amit csinálok, de elvégzem, egyszer csak elfogy ez a vörös ördög". Amint elhaladtam a vödre mellett azt láttam, hogy a felmosóvíz színe tiszta vörös, pedig a kövezeten ez nem látszott. Megköszönve annyit mondtam neki bíztatásként: igaza van, nagyon hasznos munkát végez, mivel ennyivel is kevesebb marad vissza és a vödörre mutattam. Na ekkor véltem egy kis mosolyt felfedezni valakinek az arcán (de lehet hogy csak én képzeltem ezt) az eddig eltöltött látogatásunk során.

 

Ezek után pontosítottuk mégegyszer, hogy mely napokra várnak tőlünk még segítséget. Persze mondanom sem kell vastagon fogott a ceruzánk és bőven tettünk felajánlást..

 

Ezután csendesen, szerényen búcsút vettünk házigazdáinktól és elindultunk vissza.

 

Már útközben telefonon keresztűl szerveztük a jövő heti csoportokat és egyeztettük az időpontokat.

 

Ekkor vettük észre, hogy a fényképezők és jegyzet dossziék az autó hátsó ülésén vannak érintetlenül. Amire jegyzeteltünk egy papír darab, egy üres levélboriték volt, hiszen erre is elfért az ami a legfonotosabb,  időpontok és létszámok! A többi?, mellékes és lényegtelen dolog volt. Ami számít hol, mikor, mennyien és mivel!?

 

Előre is köszönöm minden somogyi polgárőrnek az áldozatkész munkáját, amivel hozzájárul a bajbajutottak megsegítésében!

 

Aki most valamilyen okból kimaradt, az pénzügyi adományával támogathatja a bajba jutott és fedél nélkül maradt polgárőrtársait, állampolgártársait!

  

Köszönettel Peszt Péter elnök.


Balatonkeresztúr-Balatonmáriafürdő Bende Ottó elnök leveléből idézet:

"Tájékoztatlak. hogy egyesületünk a felkérésnek eleget téve 2010. október 18.-án 07 óra és 19 óra között 4 fővel vett részt Devecserben  biztosítási feladatok ellátásában. Kettő fő a városházánál kettő pedig egy védőfelszerelést elosztó raktárnál teljesített szolgálatot. Bennünket Gönyűről érkező polgárőrök váltottak este. Ezen a napon közel 1200 önkéntes érkezett különböző településekről és az utcák és udvarok kézi erővel való tísztítását végezték. Jó érzés volt látni az emberek segítő szándékát ebben a rendkívüli helyzetben."

Képek a helyszínről

Bende Ottó elnök.


  

Kaposvári Kistérségi Polgárőr Egyesület tagjai a helyszínen.


A POLGÁRŐRÖKRE MINDIG LEHET SZÁMÍTANI.

 

A Somogy Megyei Polgárőr Szövetség felhívást tett közzé, amelyben kérte, hogy segítsünk a vörösiszap sújtotta településeken, melyre Balatonlelle is jelentkezett.

Október 16.-án, a hajnali órákban indultunk 4 fővel Devecserbe.

Név szerint: Horváth László, Kodák János, Németh Mihály és Fehér István. A kisváros határában érve rendőrök vigyáztak az ott lévő anyagi javakra. Az ország különböző pontjairól érkező polgárőrök a település központjában a regisztráció megtörténte után megkapták a szükséges eligazítást, s szervezetten mindenki elfoglalta a helyét.

Mi egy raktár épületnél foglaltuk el helyünket ahova az adományok érkeztek. Csoportunkból ketten az autóforgalom irányításában, ketten pedig a lerakodásnál segédkeztünk. Egyikünk ideiglenes targoncavezető a másik rakományirányító. Jól jött, hogy értettünk a targonca kezeléséhez, mert ez felgyorsította a munkát. A nap folyamán megtapasztalhattuk az önzetlen segítségnyújtást, az emberi összefogást.

Láttuk egy közkedvelt játékon a feliratot, amit azért küldött egy óvodás, hogy örömet szerezzen vele. Láttuk a pékség dolgozóit, akik azért sütöttek, hogy az itteni dolgozóknak legyen ennivalójuk. Láttuk azokat, akik egésznap főztek, meleg étellel szolgálták ki a fáradt éhezőket. Láttuk azokat, akik autójukkal elhozták az összegyűjtött élelmiszereket, tisztítószereket, ruhákat. Igazán jó érzés volt ilyeneket látni. Este, úton hazafelé, arról beszélgettünk, milyen jó hogy elmondhatjuk, mi megyünk haza. Vajon Kolontáron, Devecseren, mikor mondhatják ugyanezt a károsultak, akiknek mindenük odalett, ők mikor mehetnek HAZA, nekik mikor lesz újra OTTHONUK?

 

 Fehér István /Lellei polgárőr egyesület titkára/

 

 


Reggel 6,30-kor érkeztünk meg Devecserbe, ahol regisztráció és eligazítás után megkezdtük a feladatok elvégzését. Két fő eszlüz és anyagkiadásban segédkezett, két fő forgalom terelés, adományosztás és kiszállításban segédkezett, egy fő 14 órakor sajtótájékoztatón segített a biztosításban. 12 órakor Kolontáron a Polgármester Úrnak szemmélyesen, név szerint listával átadtuk Kaposfő község lakóinak készpénz felajánlását 16 ezer forintot. 13 órakor a Kaposfői Polgárőr Egyesület tagjainak felajánlását 37 ezer forintot szintén név szerinti listával átadtuk a Devecseri Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályának, melyet erre a célra vezetett számlára azonnal bevételeztek. Mindkét Polgármester rajtam keresztűl nagy hálával köszönte meg a segítséget és megigérte, hogy a nemes cél abszolút figyelembevételével fogják felhasználni. 15 órakor a tragédia egyik áldozatának temetésén róttuk le kegyeletünket egy szál virággal. 2500 ember vett részt regisztráltan a munkálatokban, de olyan csend volt mindenütt, mintha egy se volna településen. Ezt a látvány tette, ami elénk tárult. Késő este hazafelé jövet mi is csak csendben próbáltuk oldani a lelki traumát. Egy szomorú látvány és érzés örökké megmarad bennünk.

 

Devecser, Kolontár

A látványtól a lélegzet is eláll

Odaadnánk szívünket, lelkünket

De sokakon már sajnos ez nem segíthet.

A riport és a képek arra mutatnak,

Sokat tehetnénk, akik akarnak.

Pitz Sándor

Kaposfői Polgárőr Egyesület elnöke

Somogy Megyei Polgárőr Szövetség alelnöke